Hírek, újdonságok

Ma már minden építésznek tudnia kellene, hogy a megváltozott igények és építési szokások miatt a szerkezeti kapcsolatok gondos tervezése és kialakítása elengedhetetlen. A jó hőszigetelő képességű épülethatároló szerkezetek beépítésével a hőhidak hőveszteség növelő hatása is megnő, és ezzel együtt jár a hőhidas szerkezetszakaszok „hidegebb” belső felületi hőmérséklete, az időszakos belső felületi páralecsapódás, a kapilláris kondenzáció és a penészképződés veszélye.

A tömörfa ajtókat leggyakrabban lucfenyõbõl, borovi fenyõbõl, tölgybõl, bükkbõl, vörösfenyõbõl, a Malajziában és Indonéziában õshonos merantiból, de akár diófából, cseresznyefából, és még az igen értékes és drága körtefából is gyártanak.

Egy új lakás építésének vagy a régi felújításának lényeges része a nyílászáró választás. Hiszen mind esztétikailag, mind használati szempontból rendkívül sok mindent kell mérlegelni a döntés meghozatala előtt. A tárgyalt nyílászárók kizárólag a lakásoknál általában alkalmazott anyagokat, szerkezeteket ölelik fel, a főleg más jellegű épületeknél alkalmazott megoldásokat figyelmen kívül hagyva.

Nap, mint nap halljuk a figyelmeztetést, racionalizáljuk energiafogyasztásunkat. Energiafelhasználásunk nagy hányadát fordítjuk otthonaink fűtésére, hűtésére. Csökkenthetjük háztartásainkban a fogyasztást, ha takarékosabb kazánokat üzemeltetünk, vagy a tető és falszigetelés mellett döntünk. Komfort érzetünk a régi ablakok új technológiával készült, korszerű nyílászárók cseréjével is fokozható.

Az EuroFutur Elegance egy nagyteljesítményű műanyag bejárati ajtó rendszer, magas elvárásokhoz a kunstrukció és a design terén.

A passzív ház minősítést akkor érdemli ki egy épület, ha minden egyes négyzetmétere kifűthető - és hűthető - évente 15 kWh energiával. Az aktív ház pedig olyan passzív ház, amely több energiát állít elő, mint amennyit maga felhasznál.

A REHAU története. 1948.három munkás,egy gép.

A passzívház egy olyan épületet jelent, melynek belső klímája télen-nyáron kellemes érzést biztosít hagyományos fűtési rendszer nélkül.

Hazánkban a lakások energetikai állapota katasztrofálisnak mondható: az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal (OLÉH) 2004-es felmérése szerint mindössze a lakásállomány 10%-ának hőszigetelési értéke közelíti meg a mai magyar normákat. Ennek eredményeként Magyarországon közel háromszor annyi energiát használunk egy négyzetméter lakóépület fűtésére, mint az EU-15 országok átlaga. Pedig a jó minőségű, szakszerű szigeteléssel sok pénzt lehetne megspórolni, és a befektetett összeg 2-3 év alatt megtérül.