Hírek, újdonságok

A gázárak és a fűtési költségek drasztikus emelkedésének hatására egyre fontosabb, hogy házunkból minél kevesebb energia távozzon a környezetbe. A passzívházak építése Ausztriában és Németországban már nagy népszerűségnek örvend, és remélhetőleg hazánkban is egyre több ilyen új ház készül a jövőben.

Mi is az a passzívház?

Maga a passzívház egy koncepció, amely bizonyos szabványokat tartalmaz, de a gépészeti berendezések és az építőanyag tekintetében mindössze a betartandó fizikai paraméterek szintjén nyújt ajánlást a tervezőnek és a kivitelezőknek.
A passzívház egy energetikai szemléletmódot is magába foglal, melynek lényege, hogy próbáljuk meg energiaveszteségeinket minimumra csökkenteni ahelyett, hogy a meglévő berendezéseink által elérhető energianyereséget növelnénk a lehető legnagyobb értékre.

A passzívháznál az első és legfontosabb cél a hőenergia-veszteségek csökkentése, ami egyben a fűtési költségek 80-90%-os(!) csökkentését is jelenti. A másik nem kevésbé fontos szempont házunk belső komfortjának növelése. Ez a két dolog szorosan kapcsolódik egymáshoz. Elengedhetetlen a korszerű nyílászárók, falazóelemek és hőszigetelések alkalmazása, valamint ellenőrzött, légkomfort szellőztető rendszer kiépítése.
(A nálunk jóval fejlettebb Svédországban 20 éve nem is készülhet lakóépület szellőztető-rendszer nélkül. Mindez nem csak az északi népek energia-tudatosságával és a hideg időjárással magyarázható, hanem azzal is, hogy hazánkkal ellentétben Svédországban nem volt nagymértékű állami gázártámogatás, így már jóval korábban felmerült az a kérdés, hogy hogyan lehetne a hőveszteségeket csökkenteni.)

A több ezer osztrák és német példa szerint egy passzívház bekerülési költsége 0-20%-kal magasabb, mint egy hagyományos, korszerű hőtechnikai paraméterekkel rendelkező házé.
Manapság akadnak olyan tervezők és kivitelezők is, akik akár ugyanolyan áron is képesek kihozni egy passzívházat, mint egy hagyományos épületet. Az lehet a magyarázata, hogy a passzívház nem igényel radiátoros vagy padlófűtést, így a gáz bevezetésének, a kazán és a fűtés kiépítésének költségeit rögtön megtakaríthatjuk. A 20%-os érték egy több tíz- vagy akár százmilliós ház esetében nem kis pluszköltség de fontos megjegyezni, hogy ez a plusz ráfordítás nem évek múltán térül meg, mint pl. egy napelem esetén, hanem már a kezdetektől fogva egy emberek számára ideális páratartalmú, folyamatosan cserélődő levegőjű, egészséges lakásban élhetünk, ami ráadásul minimális energiát enged csak távozni a környezetbe.

Veszteségek minimalizálása

Az épület megtervezésénél az egyik fontos szempont a tájolás és a környezetben található tárgyak, növények árnyékoló hatása. Talán nem is gondolnánk milyen szorosan összefügg ez a szempont azzal, hogy az egyes helyiségekbe milyen méretű ablakokat kívánunk behelyezni. Déli tájolású szobák esetén télen az üvegház-hatásnak hála rengeteg energiát nyerhetünk a napsütésből, ugyanez a hatás azonban nyáron igen kellemetlen lehet. Ezért biztosítani kell az ablakok árnyékolhatóságát.
Másik nagyon fontos szempont a ház geometriája, a térfogat és a falfelület aránya. Minél kisebb méretű a határoló falfelület, annál kevesebb a hőveszteség. Ennek alapján a kör alaprajzú ház lenne az ideális, ami persze általában nem cél, de tervezéskor érdemes figyelembe venni, hogy egy L-alakú ház falfelülete akár 20%-kal is több lehet, mint egy azonos alapterületű négyzet alapú házé. A falak készítésénél figyelembe kell venni az alkalmazott építőanyag hőszigetelő képességét.
A passzívház kritériumnak megfelelő nagyfokú hőszigetelést a nyílászáróknak is biztosítaniuk kell. A minősített passzívház ablakok és ajtók 3-rétegű üvegezéssel készülnek, beépítésük a hőhidak elkerülése végett jellemzően nem a fal, hanem a hőszigetelő anyag síkjában történik.

Forrás: www.ezermester.hu