Franciaerkély ablakból
Mi vesz rá egy belsőépítészt, hogy az ablakokból franciaerkélyeket alakítson ki? Rendhagyó belsőépítészet.
A lakás 420 cm-es, eredeti belmagasságából a pincéhez/franciaerkélyhez lecsípett 80 cm hiánya nem érzékelhető. A térérzetet szolgálják az alacsony bútorok is. A tulajdonos az ablakból az épített dobogóval franciaerkélyt varázsolt, amit a kovácsoltvas korlát zár le.
Az étkezőt a konyhánál egy újabb lépcsőfokkal magasabban helyezte el a belsőépítész, s a szintén vele egy térben lévő nappali burkolatával azonos hajópadlóval is elválasztotta az előtér-konyha funkciótól Az étkező egyszerű bútorai között meghökkentőek a festett alakokkal dekorált széktámlák.
A belsőépítész a funkciókat lényegében alig változtatta meg, csak az étkező fölötti galériát és a konyhát az étkezőtől elválasztó falat bontotta le, s az így „fellélegzett” teret felosztotta a szeparált fürdőszoba és az egy térbe került előszoba-konyha-érkező-nappali között. Az utóbbiba eleve széles átjáró vezetett az étkezőből, s ezt is megtartotta. Így aztán a lakásba lépve egyetlen nagy tér fogadja a látogatót, s a szem meg sem áll az utcára nyíló franciaerkélyekig, amelyek eredetileg ablakok voltak.
De vajon hogy lett az ablakokból franciaerkély? A majdnem a teljes, 420 cm-es belmagasságot átfogó, szokatlanul nagyméretű, gyönyörű, eredeti ablakok kilincse Szinte elérhetetlen magasságban volt. Így nehéz volt kinyitni a nyílászárókat. A tervező az ablakpárkányig, mintegy 80 cm magasságig emelte meg a padlót, így lett az ablakból franciaerkély, s egyúttal a nappaliban „pince”.