Hírek, újdonságok

MEGINT PENÉSZ !

MEGINT PENÉSZ !

Ma már minden építésznek tudnia kellene, hogy a megváltozott igények és építési szokások miatt a szerkezeti kapcsolatok gondos tervezése és kialakítása elengedhetetlen. A jó hőszigetelő képességű épülethatároló szerkezetek beépítésével a hőhidak hőveszteség növelő hatása is megnő, és ezzel együtt jár a hőhidas szerkezetszakaszok „hidegebb” belső felületi hőmérséklete, az időszakos belső felületi páralecsapódás, a kapilláris kondenzáció és a penészképződés veszélye.

Az épület és a tervek

Az esettanulmány egy alig két éve átadott, 12 lakásos zuglói társasház

penészkárosodásait mutatja be, amelyek keletkezésében valamennyi

közreműködő (tervező, kivitelező, műszaki vezető és ellenőr)

elmarasztalható.

Az épület négy lakószintes, alápincézett, monolit vasbeton vázas, a

vázkitöltő külső falak vakolt POROTHERM 30 N+F falazatok. A lakásokat

az alsó szinteken erkélyekkel, a legfelső szinten tetőteraszokkal

alakították ki. A vasbeton erkélylemezek hőszigeteletlenek, akárcsak a

teraszfödémek homlokzatsíkból kinyúló szegélylemezei és a III. emeleti

teraszok feletti, két irányban kinyúló előtetők. Utóbbiakat a

sarokablakok nyílászáróinak csatlakozásánál acél sarokpillérek

támasztják alá (1. kép). Az ablakok és erkélyajtók 10 lakás esetében

„közepes” (2,8 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű), 2 lakásnál pedig

fokozott hőszigetelő képességű (1,1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű),

üvegezéssel ellátott műanyag szerkezetek. Találják ki, kiké az a két

lakás…

Az ilyen szerkezetkialakítások eleve magukban hordozzák azt a veszélyt,

hogy a „pozitív” falsarkoknál, a vasbeton sarokpillérek és a

homlokzatsíkból kinyúló, hőszigeteletlen vasbeton lemezszerkezetek

sávjaiban időszakosan igen alacsony belső felületi hőmérséklet

alakuljon ki. Ezt csak igen gondos tervezéssel és kivitelezéssel

(például a „hűtőbordák”-ként működő vasbeton szerkezetek

körülszigetelésével vagy „hőhíd-megszakításos” kialakításával, a

vasbeton pillérek hatékony hőszigetelésével) és a belső

légállapot jellemzők kordában tartásával lehet elkerülni.


Ezzel szemben a kivitelezés csupán egy olyan engedélyezési terv alapján

folyt, ami – csak példaként – még az OTÉK szerint előírt kétirányú

metszetrajzokat és a hőtechnikai ellenőrző számításokat sem tartalmazta

és egyébként sem adott megfelelő támpontokat az épületszerkezetek

hőszigetelésére vonatkozóan. Márpedig a penészkárok elkerüléséhez egy

ilyen épületnél (is) részletes kiviteli terv, minden eltérő szerkezeti

csomópont átgondolt kidolgozása és természetesen ugyanilyen gondos

kivitelezés szükséges. A kiviteli tervek elhagyása egy közel 200 millió

forintért értékesített épületnél meglehetősen kockázatos „spórolási”

megoldás…




A penészkárok keletkezési okai

A penészkárok keletkezési okainak vizsgálatakor el lehetett vetni

azokat a tényezőket – túlzottan magas páratartalom, nem

rendeltetésszerű használat, a „friss” épülethatároló szerkezetek magas

nedvességtartalma, alacsony helyiséghőmérsékletek – amelyek az adott

épületnél, illetve lakásoknál egyértelműen nem álltak fenn. Marad tehát

a hőhidas szerkezetkialakítás (mint közvetlen tényező), a

szabályozatlan lakásszellőzés (mint meghatározó közvetett tényező) és a

műanyag alapú festés (mint a penészkárok keletkezését elősegítő

közvetett tényező) hatása.

Az épülethatároló szerkezetek csatlakozásánál kialakuló hőhidak

többdimenziós hőáram-sűrűsödést eredményeznek attól függően, hogy csak a

szerkezet síkváltásáról („geometriai hőhíd”), a szerkezetbe beépített,

jelentősen eltérő hőszigetelő tulajdonságú anyagokból készített

szerkezetrészek („anyagváltási hőhíd”, esetünkben a jó hőszigetelő

képességű falazatba beépített, alulhőszigetelt vasbeton pillérek), a

hőszigetelt szerkezetekből kinyúló szerkezetrészek („hűtőborda hatás” –

a vizsgált esetben az attika-falak, hőszigeteletlen vasbeton

erkélylemezek és terasz-szegélyek). A hőhídhatást növeli, ha az érintett

helyeken nyílászáró szerkezetet is beépítenek.

A hőhidak szakaszán a szerkezet belső felületi hőmérséklete időszakosan

az ún. harmatponti hőmérséklet alá süllyedhet, ami páralecsapódást,

majd az úgynevezett kapilláris kondenzációt eredményezi. A felületeken,

illetve a kapillárisokban kialakuló, 75 %-osnál magasabb relatív

páratartalom a penészgombák megtelepedésének legfőbb oka!


A másik alapvető probléma a lakások, illetve a helyiségek

kiegyenlített, szabályozott szellőztetésének megoldatlansága, amit

súlyosbít az igen jó légzárású műanyag ablakok és erkélyajtók

beépítése. Ennek megfelelően a friss levegő bevezetése, és a romlott

levegő elvezetése megoldatlan. Ez a hatás különösen a „pozitív”

falsarkoknál kedvezőtlen, mivel itt a megfelelő mértékű légáramlás

illetve légcsere gátolt, vagyis a levegőben lévő pára feldúsulása

bekövetkezhet, és az amúgy is hidegebb felületeken – pl. az ablakok és

erkélyajtók gyenge hőszigetelő képességű üvegezésén és a hőhidak

szakaszán – a pára kicsapódik.

Téli délelőttökön az ablakokat párafüggőny lepi el, a lecsapódó pára

csendesen folydogál a parkettára. Az építész pedig azt írja a műszaki

leírásban, hogy a helyiségek szellőztetése az ablakok nyitásával

történik…




A penészkárok keletkezési helyei

A következő táblázatban bemutatom a penészkárok keletkezésében

meghatározó jelentőségű hőhídhatásokat, illetve azok előfordulását két

lakás négy legnagyobb mértékű károsodási helyein (a két lakásban

összesen nyolc helyen keletkezett penészkár). A táblázatból

kiolvasható, hogy a 2., 3., 4. és 5. képeken látható penészkárokat

melyik hőhídtípus és milyen mértékben befolyásolja.



Összefoglalás

Senki ne gondolja, hogy az eset egyedi. Sorozatban épülnek méregdrága

lakások lakóparkokban, társasházakban kidolgozatlan engedélyezési

tervek alapján, lelkiismeretlen, botcsinálta vállalkozók

kontárkodásával, gyakorlatilag minden ellenőrzés nélkül. A tulajdonos

boldogan költözik be az új lakásba. Eljön a tél, beindítja a fűtést és

hamarosan hívatlanul megjelennek az újabb lakók, a penészgombák is.


Forrás: spektrumkiado.hu