Hírek, újdonságok

Tíz centi hőszigeteléssel és háromrétegű üvegezéssel ellátott nyílászárókkal már csodákat lehet művelni. Sokat veszít, aki a hőszigetelésen és az ablakcserén spórol. Aki lakása, háza hőszigetelésére adja a fejét, sokszor megelégszik a négy-öt centis polisztirollappal. Tőlünk nyugatabbra tíz centiméter alatt nem is foglalkoznak a dologgal, de egyre inkább járatos méret lesz a 20 centiméteres hőszigetelés. Viszont ha ablakot nyílászárót is cserélnek, akkor meg kell oldani a szellőztetést is.

A közhelynél maradva: nincs olyan jó dolog, aminek ne lenne mellékhatása, így van ez a hőszigeteléssel is. Mennél inkább becsomagoljuk a házat, annál kisebb lesz a fűtésszámla. Ezt egy nagyon egyszerű fizikai törvényszerűség eredményezi: ha nem tud eltűnni a falakon, ablakokon keresztül a meleg levegő, akkor nem jön a helyébe hideg, amit újra fel kell melegíteni. Egy hagyományos téglafalú, és nem tökéletes légzárású ablakokkal épített helyiségben óránként háromszor cserélődik ki a levegő. A jól hőszigeteltben 0,6-szer. Viszont az így beérkező friss levegő kevés ahhoz, hogy a lakóknak elegendő legyen. Meg kell hát oldani a szellőztetést - géppel. A gyakorlati tapasztalat szerint a hő 60-70 százaléka a falakon, a maradék 30-40 százaléka pedig az ablakokon keresztül távozik. A falak hőszigetelésének tipikus módja a dryvitolás, ami azt jelenti, hogy a kívülről expandált polisztirolhabot (nálunk az első piacra dobott márka után: hungarocellt) ragasztanak és dübellel rögzítenek a határoló falra. A habra szürke színű ragasztóval üvegfátylat rögzítenek, majd azt vékony színes vakolattal vonják be. Ez az utólagos hőszigetelés látható a paneles- és a családi házakon is. Dániában ellenben más a "divat". A Rockwool cég - amelynek van gyára Tapolcán és Gógánfán is - bazaltgyapotból készít olyan hőszigetelő táblákat, amelyeket nem kell ellátni bevonattal. Az eső legfeljebb egy milliméter vastagságban ívódik beléjük, így ha kisüt a nap, hamar kiszáradnak. legfontosabb kérdés, hogy milyen vastag legyen a hőszigetelés? A szakértők ennek meghatározására kialakítottak egy "ökölszabályt". Ez így szól: ha a fal hőátbocsátását (U értékét) megszorozzuk tízzel, megkapjuk, hogy egy szezonban hány köbméternyi elégetett gáz energiája megy veszendőbe egy négyzetméternyi falon keresztül.

Az ablakcserénél azt kell figyelembe venni, hogy a hagyományos kétrétegű "thermopán" üveg hőátbocsátása nem jobb, mint a házgyári lakásokba annak idején beszerelt egyesített szárnyú ablakoké. A szakirodalom ezek U értékét 2,4 és 3 közé teszi. A belső üveg külső oldalára helyezett hővisszaverő fólia megfelezi a hőátbocsátást, míg a légrésbe befogott argon vagy kriptongáz nem ilyen látványosan ugyan, de tovább javítja az U értéket. Üvegnégyzetméterenként a legrosszabb és a legjobb között itt sem több az árkülönbség 2-3 ezer forintnál. Legalábbis az előállítási árat nézve.

Szerencsére megjelentek hazánkban is a háromrétegű ú.n. meleg peremes üvegezésű (Ug=0,7-0,8W/m2K) ablakok, nyílászárók (valamint a kizárólag a PREMIER Ablakrendszerek által gyártott TPS (termoplasztikus távtartóval készülő) háromrétegű üveg Ug=0,6W/m2K)

Utólagos hőszigetelésnél mindenképpen szigetelni kell a födémet is. Erre legkézenfekvőbb az üveg- vagy salakgyapot lefektetése a padláson. Itt sem érdemes 20 centiméter alatt kezdeni, de az új könnyűszerkezetes házaknál 30 centiméter az alkalmazott vastagság. Múlt évben egy hazai cég bejelentette, hogy elvállalja ezt a munkát használt újságpapírból készült hőszigeteléssel. Ez úgy menne, hogy a ház előtt megállna egy teherautó, a tetőn feltolnának néhány cserepet, és azon át behúznák a padlásra a befúvó gép csövét. Egy ember egy óra alatt a szükséges vastagságban beterítené a padlást hőszigeteléssel, míg a másik ember a kocsin lévő gépet "etetné" a zsákos, vattaszerű anyaggal. Kár, hogy a cég azóta sincs piacon.

A padló hőszigetelése az egyetlen olyan munka, amely utólag szinte megoldhatatlan. Amennyiben leszigetelik a ház falát, födémét, kicserélik az ablakokat, úgy 0,2 U érték körül jelentkezik a szellőzési - friss levegő - probléma. Pontosabban elég egy ablakcsere is ahhoz, hogy már az első télen penészes legyen a fal ott, ahol hőhidak találhatók a szerkezetben.

Ha a lakók nincsenek otthon, a szellőzés megoldható AERECO légbevezetőkkel . Ezek felszerelésére rést marnak az ablak felső keretébe, majd behelyezik a csappantyút, amit egy műanyag pászma mozgat. Ha feldúsul a helyiségben a pára, a csappantyú - minden külső energia nélkül - kinyílik, majd ha visszaáll a páratartalom, bezárul.
Ez azonban kevés friss levegőt hoz a lakásba, ha emberek is tartózkodnak abban. Ilyenkor ablaknyitással szellőztetni kell, ami ellent mond a kívánt energiamegtakarításnak, ezért ajánlott a gépi szellőztetés (rekuperátor). Ennek lényege, hogy egy 60 wattosnál nem nagyobb teljesítményű ventilátor egy hőcserélőn keresztül elszívja az elhasznált meleg levegőt, majd ez átadja a hőjét a beszívott friss levegőnek. Utólag a levegőt vezető csöveket nehéz beépíteni a lakásba, ezért kitaláltak a mérnökök egy praktikus eszközt. Ez egy olyan cső, amelyet átdugnak a falon, a csőben pedig egy ventilátor és egy kerámiatest található. Amíg a ventilátor egyik irányba forog, szívja a levegőt, amely felmelegíti a kerámiát. Amikor a ventilátor forgásiránya megfordul, a bejövő friss levegőt előmelegíti a kerámiatest.

Forrás: Népszabadság