Hírek, újdonságok

Földgáz helyett energiatakarékos épületekre kellene költenünk!

Amíg a magyar állam – a gázár támogatáson keresztül – a lakossági energiafogyasztást támogatja tömegesen, szemben a lakossági energia megtakarítással, addig nincs valódi esély a passzívházak elterjedésére. Holott nemzetgazdaságilag jobban megérné az energia hatékony hazai építőipart támogatni, semmint a külföldi kézben lévő energiaszektort – mondja Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség elnöke.

Jelenleg Magyarországon a gáz ára a nyugat-európai árszínvonal körülbelül 75 százalékánál tart. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Európa jelenleg 25 százalékkal olcsóbban kapja a földgázt, mint amennyiért a világ többi része, akkor egyértelmű, hogy milyen árnövekedéssel számolhatunk már akár rövid- és középtávon is. Ezért Európában az energiagazdálkodás kérdése eldőlni látszik: a legtöbb ország hamarosan átáll az energetikai szempontból hatékonyabb építészetre, vagyis a passzívházak tömeges építésére. A világban jelenleg 17 ezer passzívház található, ebből Németországban van a legtöbb, 12 500 épület. A lakosság számához mérten a legtöbb passzívház ugyanakkor Ausztriában van, mintegy 3 500 darab.

Hogyan működik Európában?

Európában a lakossági passzívházak építését nemzeti hatáskörben támogatják a régiók – mondja Debreczy Zoltán. Bár az Európa Parlament 2008-ban azt javasolta, hogy Európában 2011 után csak passzívházak épülhessenek, ezen törekvés elérése reálisan csak 2015-2019-re várható. Jelenleg az országhatáron belül régiós vagy városalapú támogatások vannak. A passzívház építésében és támogatásában élen járó országok: Németország és Ausztria, de mostanában


Mi a passzívház?

A passzívház elnevezés arra utal, hogy a ház külön fűtési-hűtési rendszer nélkül biztosítja a kellemes belső klímát télen és nyáron egyaránt. Egy passzívházban a fűtés 80-90 százalékkal kerül kevesebbe, mint egy hagyományos épületben, és 60-75 százalékos a megtakarítás egy úgynevezett alacsony energiaszintű házhoz képest. Ez annak köszönhető, hogy a passzívház extrém jó hőszigeteléssel rendelkezik a falak, az aljzat a tető és a nyílászárok tekintetében egyaránt. Ezáltal a passzívház hővesztesége töredéke egy hagyományos házénak.
Legfőbb passzív energiaforrás az ablakokon keresztül beérkező napfény, valamint a gépek és a bentlakók által termelt hő. Ezek a passzív energiaforrások – kombinálva a házból eltávozó, elhasznált levegőből visszanyert hőenergiával – képesek biztosítani egy passzívház szinte teljes fűtési energiaszükségletét. Sok energia nyerhető ki például az elhasznált meleg fürdővízből is, így nem érdemes azonnal leereszteni, csak miután kihűlt. Egyetlen passzívház évente több tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást okoz, mint egy hagyományos ház.
Nagy-Britannia is kezd felzárkózni, ahol például 2016-tól kizárólag nulla széndioxid kibocsátású épületeket lehet építeni. Ausztriában a passzívházak építését tartományi szinten, és egy meghatározott pontrendszer alapján támogatják. Aki elvándorló vagy gazdaságilag leszakadó településen épít, az például több támogatást kap. „Vorarlberg tartományban már 2007-ben kimondták, hogy új szociális bérlakás csak passzívház lehet. Welsben, a város beruházásában történő új építés vagy felújítás csak passzívház lehet” – hozza a példákat Debreczy.

Frankfurtban megfordították a bizonyítási kényszert: városi beruházásnál nem azt kell bebizonyítani, hogy egy ház felépíthető passzívházként, hanem azt, ha az adott helyen ez gazdaságilag vagy műszakilag nem kivitelezhető. Bécsben egy egész új városnegyedet terveztek passzívházakból.

Hogyan támogatják?

A lakossági támogatások többfélék lehetnek: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes hitel, áfa elengedés, személyi jövedelemadó alapjának csökkentése. A nemzeti kormányok általában a kamattámogatást alkalmazzák. „Csehországban például ebben az évben 250 milliárd forintnak megfelelő koronát osztanak szét épületenergetikai támogatásra” – mondja Debreczy. Jelenleg Magyarországon 5-10 passzívház épül. Debreczy szerint a kis szám elsősorban a negatív szabályozási környezetnek köszönhető. Hiszen ma szerkezet kész állapotban 20-30 százalékkal drágább egy passzívházat, mint egy átlagos épület, míg Ausztriában mindössze 5-8 százalékos a felár.

Egy passzívház beruházás 20 év alatt térül meg. Bár a beruházási költség magasabb, mint a hagyományos házaknál, a komfortérzés nagyságrendekkel jobb. Ráadásul ezek a házak környezetbarátok, és igen jó áron lehet eladni őket. 20 év múlva pedig egészen biztosan eladhatatlanok lesznek a gazdaságosan nem kifűthető, hagyományos házak és lakások. Legkésőbb eladásuk előtt fel kell majd ezeket is javítani passzívház közeli szintre ahhoz, hogy piacképesek legyenek.
 
 Mi a megoldás?

A Magyar Passzívház Szövetség elnöke kifejtette, hogy amíg az állam az energiafogyasztást dotálja, addig nincs valódi motiváció az energia-hatékony felújításra és építkezésre. Az energiahatékonyság növelésére kiadott pénz lényegesen nagyobb része marad Magyarországon – vagyis visszakerül az ország gazdasági vérkeringésébe –, mint az energiahordozó megvásárlására fordított kiadás. A gazdaságélénkítés egyik motorja lehetne egy széleskörű energiahatékonysági támogatási rendszer beindítása. Ám ha minden így marad, akkor az építőipart súlyos veszteségek érhetik, és jelentősen csökkenhet az iparágban foglalkoztatottak száma is, mert elmaradnak az energiahatékonyságot növelő, tömegeket érintő programok.

Ember Zoltán

Forrás: ingatlanmenedzser.hu